Vannak pillanatok, amikor egyszerűen csak beszürkül minden körülötted - legalábbis így érzed. Nem mozdul semmi, állsz egy helyben, toporogsz, és úgy érezed, sohasem jutsz el oda, ahol már rég a helyed lenne. Utaznál, új dolgokat néznél meg, közben meg csak meg kellene tanulod nyugodtan, egy helyben maradni, élvezni a pillanatot, megélni, és meghagyni annak az esélyét, hogy az még jobb jövőt hozzon számodra. 

Helyette aggodalmaskodsz, görcsölsz, agyalsz, mert haladnál már, sürgetnéd az időt, önző módon, mert színeket akarsz. Mozgást. Abba meg bele sem gondolsz, hogy van körülötted belőlük bőven. Nyílnak a virágok, teszik a dolgukat a méhek, és egy percig sem agyalnak azon, hogy holnap lesz-e virág, amit beporozhatnak. Oprah Louie Schwartzberggel készített interjújában más megvilágításba helyezi a környezetünket. Loui a világ egyik legismertebb filmese, ő az első, aki valaha time-lapse videókat készített, melyeket gyakran slow motion technikával ötvöz, hogy még hatásosabb látványt érhessen el.

TIME-LAPSE jelentése: A tiime-lapse jelentése magyarul az idő múlása.
Egy olyan fotózási technika, amelynél az egymást követő képkockákat
meghatározott időközönként rögzítjük (pl. 10 másodperceként), de
valós időben játszuk le. Tehát lényegében képenként felvett videóról van szó,
ami a felgyorsított valóságot mutatja be. A cél egy időben hosszan
elnyúló esemény rögzítése (pl. naplemente), amit szabod szemmel nem tudnánk úgy megfigyelni.

Videóit és a TED-en elhangzott előadásait millióan követik, referenciáit és múltját a Wikipédián is lecsekkolhatjátok.  

A time-lapse megmutatja azt, amit nem látunk. Azokat a pillanatokat, amikről lemaradunk, mert rohanunk, mert képtelenek vagyunk a pillanatban élni. Nem figyelünk, de ha megtennénk, talán akkor sem vennénk észre az apró csodákat. Néha segítségre van szükség..

De ahogy a time-lapse segít abban, hogy meglássuk azt, amit egyébként esélyünk sem lenne, ilyen közelről, ilyen mélységben, úgy kell lennie olyan embereknek, akik ugyanezt teszik, csak az érzéseinkkel. Felébresztenek minket, és megmutatják, hogy az élet más. Az élet több. Az élet csoda. De ahogy azt sem tudod megjósolni, hogy mikor nyílik ki egy virág, úgy azt sem tudod előre, hogy mikor érsz meg a találkozásra. Hiszen eddig is volt, hogy mások tanítottak meg érezni - szomorúságot, magányt, boldogságot, szerelmet. Kell lennie valakinek, aki ismeri őket, azokat, amiket te még mindig nem tapasztaltál olyan formában, ahogy a másik, és megmutatja neked - a csodát, a szeretetet, az elfogadást, a szerelmet, a bizalmat.  Vagy tudod mit? Jöjjön, és együtt éljetek meg valami igazán újat. Bárhogy is legyen, mindig olyan jön, aki egy újabb szeletedet tárja fel előtted. Ha elfogadod. Dönthetsz úgy, hogy nem kéred, megijedsz, elfutsz, mert gyáva vagy, de attól újra meg újra ugyanazt fogod kapni egészen addig, amíg végül meg nem oldod...

Attól, hogy nem hiszel benne, még létezik - attól, hogy még nem tapasztaltad, bizony van. Van az az ember, aki képes megnyitni a szívedet, kell lennie. Csak nyitott szemmel kell járni, és néha le kell lassítani ahhoz, hogy észre is vedd a pontokat.. Ezért fontos a meditáció. A meditáció az érzelmeinkkel ugyanazt teszi, mint a time-lapse videó pl. egy épp nyíló virággal. Megmutatja a részleteket, a szirmokat, miközben táncolnak - tényleg azt csinálják, nézd meg Louie videóit!!! :) -, és egyre erősebbé válnak, egészen addig, amíg képesek lesznek kinyílni.  

Ahhoz, hogy megláthasd a csodát, azt, ami a bimbót virággá változtatja türelem kell. Elég kitartónak kell lenned. Látnod kell a színeket, azt, hogy semmi sem unalmas, és azok a pillanatok, amikért élsz, már most ott vannak körülötted, csak észre kell venned őket. Hiszen nincs nap, amikor ne láthatnád a naplementét, vagy azt, ahogy a lámpa bevilágítja a szobát. Mindig másképp csinálja, egy naplemente sem ugyanolyan, sohasem esik úgy, és ugyanoda a lámpa fénye. Mégis inkább megrázod magad, és becsukod a szemed, mert az egyszerűbb, hogy vak vagy. Hogy a te életed unalmas, és szürke, miközben ott vannak a színek, a naplementék, a katicák, meg a mosolyok... Csak te inkább nem veszed észre, mert minek.

Loui nem azt mondja, hogy ne árts a természetnek, vagy hogy ne öld meg az állatokat. Tudja, hogy ez nem működik, úgyhogy nem nyúl sablon megoldásokhoz. Helyette megmutatja a természet szépségét. A varázslatot, azokat a pillanatokat, amiket mi nem láthatunk. Nem kéri, hogy védd a környezeted, helyette megmutatja, te beleszeretsz, és eszed ágában sem lesz ártani neki. Higgy a csodákban, mert ahogy Loui példája is bizonyítja, vannak, léteznek, olyan dolgok, amikről álmodni sem mernél.. És miért ne léteznének ezek a csodák körülötted? A te életedben? Ne blokkold őket. Hagyd, hogy jöjjenek. 

"Ha valamibe beleszeretsz, azt nem akarod bántani"- mondja. A természet mindig a változás legfőbb metaforája lesz. Az a valami, ami mindig emlékeztet arra, hogy egy dolog biztos az életünkben, az pedig nem más, mint a változás.